Egyre világibbá válik a régebben szigorúan vallásos témának számított halhatatlanság. Manapság komoly szellemi és anyagi befektetések tárgya; filozófusok, tudósok és a Szilícium-völgyi elit vizsgálja az örök élet technológiai lehetőségeit. Többszázan fagyasztatták le halott testüket, és a kriosztázis állapotában várják majdani, biztosnak egyáltalán nem mondható feltámasztásukat.

Ha a halált problémaként fogjuk fel, márpedig az emberi történelem kezdetei, például Gilgames óta a Homo sapiens egyik nagy fájdalma fajunk halandósága, és a természetes állapot leküzdésének technológiai lehetőségeit kutatjuk, tudományos és etikai szempontból is felettébb ingoványos, bizonytalan terepre lépünk.

Az aggkort elodázó, testet és szellemet megfiatalító sejtszintű kutatások nem újak, egyik legismertebb szószólójuk, Aubrey de Grey évtizedek óta hangoztatja, hogy az öregedés elkerülhető betegség, „csak” a sejtjeinket kell bizonyos időnként, mondjuk, néhány évente helyettesíteni vagy meggyógyítani hozzá. Orvosok nemcsak a fertőzött, beteg, például rákos sejteket távolítanák el a szervezetből, hanem az egészségeseket is megerősítenék. Biológiai óránk így visszaállna egy korábbi állapotra, fiziológiailag fiatalabbak lennénk a tényleges korunknál. De a legtöbb halálnemmel szemben így is védtelenek maradnánk – ugyanúgy lehetnénk mérgezés, baleset stb. áldozatai, mint eddig.

A fiatalítás mindenesetre alacsony kockázattal járna, mert ezek a technikák testünk meglévő adottságait „javítják fel”, és tolják ki élettartamunkat, viszont a „problémát” csak kitolná az időben, mert változatlanul halandók maradunk. Ezzel szemben, ha a fizikai test valódi halhatatlanságára törekszünk, más radikálisabb – megoldásokra van szükségünk.

Ilyen megoldás jelenleg csak elméletben létezik, megvalósulására valamikor a bizonytalan jövőben kerülhet sor, ha sor kerül rá egyáltalán. Ez a tudatfeltöltés (mind uploading), agyunk digitális leszkennelése és számítógépre másolása. A technológia – erősen ellentmondásos – előfeltevése, filozófiai alapja, hogy az ember lényegében egy komputer (valószínűleg nem csak az), a tudatosság pedig egyfajta organikus merevlemezen futó szoftver, de legalábbis nagyon hasonló hozzá. Az agyunkban tárolt információk, az agyunk által végzett műveletek összessége tesz minket azzá, akik vagyunk, és így válik lehetővé az én „átköltöztetése” egy másik fizikai állapotba, platformra.

Tételezzük fel, hogy az agy valóban számítógép, és a technológiai fejlődés eljut arra a szintre, hogy a tudatfeltöltés kivitelezhető lesz. A fiatalító technikákkal szemben, ez tényleg a fizikai halhatatlanság ígérete. Ahogy fájljainkról külső meghajtókon vagy a számítási felhőben másolatokat készítünk, elménk szintén másolható lesz, és annyiszor és oda másoljuk le, ahányszor és ahova csak akarjuk. A biztonságos helyeken tárolt kópiákat minimális valószínűséggel pusztítja el természeti vagy ember által okozott katasztrófa.

A feltöltött én több morális problémát vet fel. David Chalmers ausztrál elmefilozófus szerint funkcionálisan ugyanolyan lehet, mint a régi, viszont nincs tudatosan feldolgozott élménye a világról, azaz inkább zombiként, s nem önálló személyiségként érzékeljük és éljük majd át az új valóságot. Mások, például a szintén elmefilozófus Daniel Dennett nem lát problémát ebben. Mivel személyiségünk – így az érvelés – az agyunkban lévő folyamatokra, információkra redukálható, funkcionálisan azonos másolata ugyanúgy fog viselkedni, cselekedni, mint az eredeti. Teljesen mindegy, hogy milyen közegben – merevlemezen, Metaverzum-szerű virtuális valóságban stb. – tartózkodunk.

Egyelőre semmilyen bizonyossággal nem jelenthető ki, hogy a feltöltött személy tényleg ugyanúgy fog érezni, gondolkodni, mint az eredeti. Fogalmunk sincs, hogy lesz-e valamilyen törés, mekkora mértékben szakad meg a folyamatosság, történik-e bármi váratlan „elmeátvitel” közben. És mi lesz akkor, ha a digitális lét annyira más, unalmasabb és egyhangúbb, mint az eredeti, és másolatunk teljes depresszióba esik?

Egyelőre mindez csak spekuláció, de magára a tudatfeltöltés fizikai folyamatára nagyon is konkrét – értelemszerűen elméleti – technikákat, módszereket vázoltak fel.

Frissítve: 2023. december 27.