A mai infokommunikációs technológiai nyelvhasználatban lassan minden „intelligens” és „okos.” Ezek a gépek, szoftverek és folyamatok olyan komplex rendszerekben képeznek közös nevezőt, alkotnak magasabb szintű egységet, mint például az urbanisták és technológusok régóta dédelgetett álma, az okos város.

Az először az 1960-as években megfogalmazott koncepció lényege: egy ilyen település az infokom technológiákkal hatékonyabbá tesz mindenféle tevékenységet, az átlátható, visszakereshető információkat megosztja a nyilvánossággal, jobb minőségű kormányzati szolgáltatásokat nyújt, az IT a lakosok jólétét, folyamatos életszínvonal-növekedését, a fenntartható fejlődést és infrastruktúrát szolgálja, illetve hozzájárul az eredményesebb gyártáshoz, városi mezőgazdálkodáshoz stb.

A város funkcióinak optimalizálása, a gazdasági növekedés elősegítése, vagy az életminőség javítása intelligens technológiákkal és a hozzájuk kapcsolódó adatelemzéssel érhető el. Nem az a fontos, hogy hány technológia áll rendelkezésünkre, hanem hogy hogyan használjuk ezeket a technológiákat, aknázzuk ki a köz javára a bennük rejlő potenciált.

De mitől is okos egy város?

Például attól, hogy az infrastruktúrája a legmodernebb tech-megoldásokon alapul, adatvezérelt környezettudatos kezdeményezéseket indít, hatékony és jól működik a tömegközlekedés, a várostervezés mindig előremutató, lakosai a település erőforrásait használva élnek. Sikere a köz- és a magánszektor kiegyensúlyozott kapcsolatán, a környezet fenntartása pedig – összességében – kívül esik a helyi önkormányzat hatáskörén, másoknak is bőven van beleszólása, például egy megfelelő kamerarendszer ideális működtetéséhez, célszerű, ha nem egy, hanem több vállalat szolgáltatja a technológiát és az input adatokat.

Az adatok kulcsfontosságúak – a város technológiai rendszerei valósidőben gyűjtik és szolgáltatják őket, gondos elemzésükkel gyarapodnak a település szolgáltatásaival és működésével kapcsolatos szakértői ismeretek, és a rendszerek által okozott problémák, meghibásodások is jobban kiszűrhetők, kezelhetők. Az elemzés eredményeit megismertetik a döntéshozókkal, majd döntenek a köz javát szolgáló lépésekről.

Az okos városok több szoftvert, felhasználói interfészt, kommunikációs hálózatot és leginkább a dolgok internetét (Internet-of-Things, IoT) használják szolgáltatásaikhoz. Az IoT-eszközök által gyűjtött adatokat a számítási felhőben vagy szervereken tárolják, és többek között a köz- és a magánszektor hatékonyságának növeléséhez dolgozzák fel.

Sok IoT-eszköz peremszámításokkal (edge computing) működik, amely biztosítja, hogy csak a legrelevánsabb és legfontosabb adat jusson el a kommunikációs hálózatra. Az adattovábbítást biztonsági rendszer figyeli és szabályozza, és megelőzi, hogy engedéllyel nem rendelkezők hozzáférjenek a város adatplatformjának IoT-hálózatához.

Az IoT mellett az alkalmazásprogramozói interfészek (APIs), mesterséges intelligencia, felhőszámítások, dashboardok, gépi tanulás, gépek közötti kommunikáció és hálózatok több típusa is az okos városok által használt high-tech megoldások közé tartoznak.

Az automatizáció, a gépi tanulás és az IoT változatos kombinációi a technológiák széleskörű alkalmazását garantálják. Például okosparkolás-szoftverrel vagy alkalmazással könnyebben találunk parkolóhelyet, és a technológia a digitális fizetést is biztosítja.

Közlekedésmenedzselő szoftverek folyamatosan figyelik, optimalizálják a forgalmat, forgalmi lámpákat, amellyel elkerülhetők a dugók, de egy okos város a megosztáson alapuló járművezetői szolgáltatásokat is képes hatékonyan kezelni, szabályozni. Ezek a technológiák az energiatakarékosságot, a környezetszennyezés minimalizálását, az interneten megszervezett ésszerű hulladékelosztást, lényegében a település gazdaságos működését szintén támogatják.

A szolgáltatások mellett a biztonság szintén kiemelten fontos szempont, ennek megfelelően speciális szenzorok és más technikák figyelik a rossz közbiztonságú kerületeket, céljuk egyértelműen a bűnmegelőzés, illetve figyelmeztetéseket küldenek, ha közelgő természeti katasztrófákra utaló jeleket észlelnek.

A világ városai különböző mértékben alkalmazzák ezeket a technológiákat, így az okos város eltérő szintjeit jelentik. Az utóbbi években Szöultól Vancouverig, Melbourne-től Dubaiig, Reykjaviktól Szingapúrig, számos település vált egyre „intelligensebbé.”

Frissítve: 2025. május 28.