A mai infokommunikációs technológiai nyelvhasználatban lassan már minden „intelligens” és „okos”, és az intelligens/okos gépek, szoftverek és folyamatok olyan komplex rendszerekben képeznek közös nevezőt, alkotnak magasabb szintű egységet, mint például az urbanisták és technológusok régóta dédelgetett álma, az okos város.

Az először az 1960-as években megfogalmazott koncepció lényege, hogy egy ilyen település az infokom technológiákkal hatékonyabbá tesz mindenféle tevékenységet, az átlátható, visszakereshető információkat megosztja a nyilvánossággal, jobb minőségű kormányzati szolgáltatásokat nyújt, az IT a lakosok jólétét, folyamatos életszínvonal-növekedését, a fenntartható fejlődést és infrastruktúrát szolgálja, illetve hozzájárul az eredményesebb gyártáshoz, városi mezőgazdálkodáshoz stb.

A város funkcióinak optimalizálása, a gazdasági növekedés elősegítése, vagy az életminőség javítása intelligens technológiákkal és a hozzájuk kapcsolódó adatelemzéssel érhető el. Nem az a fontos, hogy hány technológia áll rendelkezésünkre, hanem hogy hogyan használjuk ezeket a technológiákat, és aknázzuk ki a köz javára a bennük rejlő potenciált.

De mitől is okos egy város?

Például attól, hogy az infrastruktúrája a legmodernebb technológiákon alapul, adatvezérelt környezettudatos kezdeményezéseket indít, hatékony és jól működik a tömegközlekedés, a várostervezés mindig előremutató, lakosai a település erőforrásait használva élnek. Sikere a köz- és a magánszektor kiegyensúlyozott kapcsolatán, a környezet fenntartása pedig – összességében – kívül esik a helyi önkormányzat hatáskörén, másoknak is bőven van beleszólása, például egy megfelelő kamerarendszer ideális működtetéséhez, célszerű, ha nem egy, hanem több vállalat szolgáltatja a technológiát és az input adatokat.

Az adatok kulcsfontosságúak – a város technológiai rendszerei valósidőben gyűjtik és szolgáltatják őket, gondos elemzésükkel gyarapodnak a település szolgáltatásaival és működésével kapcsolatos szakértői ismeretek, és a rendszerek által okozott problémák, meghibásodások is jobban kiszűrhetők, kezelhetők. Az elemzés eredményeit megismertetik a döntéshozókkal, majd döntenek a köz javát szolgáló lépésekről.

Az okos városok több szoftvert, felhasználói interfészt, kommunikációs hálózatot és leginkább a dolgok internetét (Internet-of-Things, IoT) használják szolgáltatásaihoz. Az IoT-eszközök által gyűjtött adatokat a számítási felhőben vagy szervereken tárolják, és többek között a köz- és a magánszektor hatékonyságának növeléséhez dolgozzák fel.

Sok IoT-eszköz peremszámításokkal (edge computing) működik, amely biztosítja, hogy csak a legrelevánsabb és legfontosabb adat jusson el a kommunikációs hálózatra. Az adattovábbítást biztonsági rendszer figyeli és szabályozza, és megelőzi, hogy engedéllyel nem rendelkezők hozzáférjenek a város adatplatformjának IoT-hálózatához.

Az IoT mellett az alkalmazásprogramozói interfészek (APIs), mesterséges intelligencia, felhőszámítások, dashboardok, gépi tanulás, gépek közötti kommunikáció és hálózatok több típusa is az okos városok által használt high-tech megoldások közé tartoznak.

Az automatizáció, a gépi tanulás és az IoT változatos kombinációi a technológiák széleskörű alkalmazását garantálják. Például okosparkolás-szoftverrel vagy alkalmazással könnyebben találunk parkolóhelyet, és a technológia a digitális fizetést is garantálja.

Közlekedésmenedzselő szoftverek folyamatosan figyelik, optimalizálják a forgalmat, forgalmi lámpákat, amellyel elkerülhetők a dugók, de egy okos város a megosztáson alapuló járművezetői szolgáltatásokat is képes hatékonyan kezelni, szabályozni. Ezek a technológiák az energiatakarékosságot, a környezetszennyezés minimalizálását, az interneten megszervezett ésszerű hulladékelosztást, lényegében a település gazdaságos működését szintén támogatják.

A szolgáltatások mellett a biztonság is fontos szempont, ennek megfelelően speciális szenzorok és más technikák figyelik a rossz közbiztonságú kerületeket, céljuk egyértelműen a bűnmegelőzés, illetve figyelmeztetéseket küldenek, ha közelgő természeti katasztrófákra utaló jeleket észlelnek.

A világ városai különböző mértékben alkalmazzák ezeket a technológiákat, és ennek megfelelően az okos város eltérő szintjeit jelentik. Az utóbbi években Szöultól Vancouverig, Melbourne-től Dubaiig, Reykjaviktól Szingapúrig, számos település vált egyre „intelligensebbé.”

Frissítve: 2023. december 27.