Mi a közös a Wikipédiában, az Amazon Mechanikus Törökjében és a Kickstarterben?
Az, hogy mindhárom a „közösség bölcsességén” alapul. A 2000-es évek első felében, a web második nagy hullámának, a 2.0-nak az egyik legmarkánsabb jelensége a közösségi ötletbörze, ismertebb, angol nevén crowdsourcing (ekkor jelentek meg az első közösségimédia-kezdeményezések is.). Három példánk ezt a jelenséget szemlélteti.
Lényege szolgáltatások, ötletek, tartalmak stb. nagy létszámú csoportoktól történő összegyűjtése. Jellemző módon a „tömeg” (crowd) csak az ötletelés tárgyán keresztül alkot közösséget, és teljesen mindegy, hogy a közösség tagjai ismerik egymást, vagy sem. Közös vonásuk, hogy nincs közük az eredményt kereső szervezethez, vállalkozáshoz. Általában fogyasztók, online csoportok, és nem az érintett szervezet alkalmazottai, részvényesei, tulajdonosai.
A mai közösségi ötletbörze általában (de nem kötelezően) digitális platformokon történik, a résztvevők ott osztják meg egymás között a kiszervezett munkát. Maga a kifejezés a „tömeg” és a kiszervezés, az outsourcing (például munkáé egy másik országba) szavak összevonása, csak az érintettek ezúttal kevésbé specifikus, nyilvánosabb csoportok. 2006-ban, egy Wired-cikkben használták először, a szerző (Jeff Howe) projektekben együttműködni szándékozó személyek összekapcsolásának új módját értette rajta, és az online világban vált népszerűvé.
Az első ismert közösségi ötletbörze a kínai Tang-dinasztia (619-907) nevéhez fűződik, aztán 1567-ben II. Fülöp spanyol király pénzjutalmat ajánlott fel tengeren lévő hajók pontos tartózkodási helyének, hosszúsági fokának kiszámításáért. 1783-ban a tragikus sorsú XVI. Lajos kitüntetésben kívánta részesíteni azokat, akik a tengeri só lebontásával a legegyszerűbb és leggazdaságosabb módszerrel állítanak elő lúgot. 1849-ben a Smithonian Intézet meteorológiai projektjében – ebből alakult ki később a Nemzeti Időjárás Szolgálat – 150 önkéntes amerikai időjárás-megfigyelő szedegette össze a telegráffal egybegyűjtött adatokat, ezek alapján országos időjárás-térkép készült, az információkat pedig közkinccsé tették. Az 1884-ben megjelent Oxford English Dictionary részben szintén közösségi ötletbörzén alapult, de Linus Torvalds 1991-es felhívása, hogy programozók a világ bármely pontjáról járuljanak hozzá a Linux operációs rendszer fejlesztéséhez, ugyancsak a web előtti crowdsourcing esete, és az offline példák sokáig sorolhatók.
Az ezredforduló után gyorsan népszerűvé vált a közösségi ötletbörze, több fajtája alakult ki.
Egyik legismertebb a közösségi finanszírozás (crowdfunding), amikor személyek – a sikeresség függvényében, a hozzájárulás mértéke alapján későbbi jutalmazásban részesülő – széles csoportja anyagilag támogat projekteket. Tipikus példája a „kreatív törekvések megvalósulásában segítő” globális Kickstarter platform. 2009 áprilisában indult, 2021 júliusáig 205 ezer projektre, 20 millió személytől közel hatmilliárd dollárt kalapoztak össze.
A „közösség bölcsessége” azokra a kezdeményezésekre vonatkozik (Yahoo Answers stb.), amikor vállalatok szélesebb csoportoktól várnak komplex témakörökben inputot, véleményeket.
A mikro-feladatvégrehajtás (microtasking) lényege, hogy nagyobb projekteket sok kis feladatra bontanak szét, és a feladatok végrehajtását közösségekre bízzák. A Starbucks 2014-ben például verseny keretében poharak tervezésére, majd szavazásra kérte a fogyasztókat.
A közösségi ötletbörze komoly haszonnal kecsegtet az összes olyan vállalat számára, amely meghatározott költségvetésből kíván komplex feladatokat elvégezni. Pluszelőnye még, hogy közösségek bevonásával, a fogyasztókat érdekeltebbé teszik az adott márka iránt, inkább a sajátjuknak érzik azt. Optimális esetben csökkennek a költségek, gyorsabban elvégzik a feladatot, jobb a minőség, rugalmasabb a munkavégzés. Bevett módszerek az ötlet-, innováció- és más versenyek, a virtuális munkapiacok, a nyílt online együttműködés és az adatadakozás.
Kereskedelmi platformok, mint az Amazon Webszolgáltatások által működtetett Mechanikus Török távoli „közösségi dolgozókat” alkalmazva végez el jelenleg számítógéppel kivitelezhetetlen „emberi intelligencia-feladatokat”, többek között speciális tartalmakat azonosítanak képeken, videókban, termékleírásokat készítenek, szokatlan kérdéseket válaszolnak meg.
A legismertebb közösségi ötletbörze a 2001-ben indult nonprofit Wikipédia. A hatalmas online enciklopédiát (a történelem legnagyobb referenciatárát, és egyben a jelenlegi tizedik legnépszerűbb honlapot) önkéntesek közössége nyílt együttműködéssel, wiki-alapú szerkesztőrendszerrel működteti. A szerkesztésből lényegében bárki kiveheti a részét, és az ismerettár ma már nagyon sok nyelven működik.
Frissítve: 2023. december 28.
