A felhő szót hallva elsősorban a kék égboltra és persze az időjárásra asszociálunk: ezeknek a gondolatoknak és képeknek értelemszerűen semmi közük nincs az informatikához. Legalábbis sokáig nem volt, aztán a 2010-es évektől a számítástudomány egyik meghatározó ágazatát a köznyelvben is összekapcsolták az égen lebegő különös alakzatokkal. Népszerűségét korábban, az Amazon 2006-os számítási felhője alapozta meg.

Ha valaki azt mondja, hogy „felhő”, ma már komputerekre, adatközpontokra is gondolhatunk. Közben olyan kifejezések is meghonosodtak a köznyelvben, mint a bárhol, bármikor, bárkivel való online kapcsolatteremtésre, a folyamatos hálózati jelenlétre vonatkozó, helyfüggetlen „felhőélmény.”

De mi az a számítási felhő, miért annyira fontosak a felhőszámítások? (A kifejezést egyébként 1996-ban használták először.)    

Elsősorban azért, mert a felhőszámítások lehetővé teszik információtechnológiai szolgáltatások és erőforrások hálózaton belüli igény szerinti használatát. A számítási felhő a felhasználót megszabadítja e források közvetlen menedzselésének és karbantartásának gondjaitól; az adattárolástól a bonyolult alkalmazásokig, rengeteg lehetőséget kínál. A meghatározott hardver helyett a szolgáltató különböző hardverein – nyilvános adatközpontokban, helyi magán adatközpontokban – működtetett szolgáltatások nyilvános felhőnél interneten, magán- és hibrid felhőnél interneten vagy helyi hálózaton keresztül érhetők el.

A források felhő általi gyors elérhetőségével, vállalkozásunk eredményesebben reagál a változó üzleti környezetre, nő az innovációs kedvünk, termékeinket hamarabb juttatjuk piacra. Számítási erőforrásainkat „felhőfüggően”, mindig az adott körülményekre reagálva növeljük, vagy éppen csökkentjük. A méretezhetőség szintén komoly előny, mert vállalkozásunk növekedésével párhuzamosan, folyamatosan több infokommunikációs megoldásra van szükségünk. Mivel a felhőszolgáltató megteszi helyettünk, nem kell olyan idő- és pénzigényes feladatokkal bíbelődnünk, mint például a karbantartás vagy a frissítés, több időnk marad kreatívabb feladatokra, nagyobb értéket teremtő tevékenységekre. Ha pedig beüt a mennykő, a használt szolgáltatásokat, alkalmazásokat és adatokat a szolgáltató úgy állítja helyre, hogy vállalkozásunk minimális ideig, vagy egyáltalán nem kényszer-szünetelt.       

A felhőszolgáltatások három fő csoportba sorolhatók, a csoportok száma persze folyamatosan bővül, és ma már a mesterségesintelligencia-szolgáltatások (AI-as-a-Service) is egyre fontosabbak. 

Az infrastruktúraszolgáltatás (IaaS) a szoftverek telepítéséhez és működéséhez alapvető infrastrukturális forrásokhoz, például operációs rendszerekhez, alkalmazásokhoz való hozzáférés. A számítások, a tárolás, a hálózatiság és a virtualizáció tartoznak ide, de egyes szolgáltatók adatbázist stb. is kínálnak. Nagyjából olyan, mintha alkalmazásprogramozási (API) vagy online adminisztratív felületről (dashboard) hozzáférhető virtualizált adatközpontunk lenne a felhőben.

A platformszolgáltatás (PaaS) szoftverek fejlesztéséhez, teszteléséhez, futtatásához és karbantartásához szükséges infrastruktúra, operációs rendszer, köztes szoftver (middleware) és futtatókörnyezet weben keresztüli biztosítása a felhasználók számára, akik gyakran fejlesztők is egyben, és így erőforrások kezelése helyett alkalmazásokra összpontosíthatnak.

A három közül a szoftverszolgáltatás (SaaS) a legkevésbé rugalmas, a programot problémás lehet meglévő rendszerekbe integrálni, és egyedire alakíthatósága is korlátozott.

Frissítve: 2023. december 23.