Manapság gyakran olvasunk a bitcoinról (BTC), árfolyamának meteorszerű szárnyalásáról, majd szédítő tempójú leértékelődéséről. Egy egység bitcoin a történelmi csúcson 60 ezer dollár felett is járt, mozgása rendkívül hektikus. Közben, első országként a világon, a közép-amerikai Salvadorban 2021. június 9-én hivatalos fizetőeszközzé tették.

De mi is tulajdonképpen az a bitcoin, fizetőeszköz, fizetési hálózat, vagyontárgy vagy értékőrző? Lényegében egy szoftver, vegytiszta digitális jelenség, protokollok és folyamatok sora, és egyben az eddigi legsikeresebb kísérlet arra, hogy kriptográfiával (titkosítással) virtuális pénzt hozzanak létre. Többezer utánzót ihletett meg, a 2008. október 31-i indulás óta eltelt bő egy évtizedben mégsem tudták felülmúlni.

Az elsőszámú kriptovaluta finoman szólva is megosztja a közvéleményt. Egyesek szerint a jövő pénze, mert abszolút nyilvános, nem függ központi hatóságoktól, harmadik féltől, és így szánt szándékkal nem is manipulálható, nem inflálódik, nem befolyásolható a forgalomban lévő pénzmennyiség, kívülről nem kontrollálhatók a tranzakciók. Küldése és fogadása egyszerű, biztonságosan tárolható egy pénztárcafájlban, amit egyaránt tárolhatsz PC-n, mobiltelefonon vagy akár egy pendrive-on is.

Mások viszont lufinak tartják, a gazdasági hátteret hiányolják, a bitcoin értéke bírálói szerint csak a felhasználók szubjektív ítéletétől függ. Ráadásul működtetése, bányászata igen költséges, éves energia-felhasználása jelenleg meghaladja közepes méretű országok áramellátását.

Bányászatot hallva, persze ne tárnákra és vájárokra gondoljunk, hanem a kriptovalutával való tranzakcióra használt számítógépek, hálózataik számítási kapacitásának, a hálózathoz tartozó gépek gördülékeny kommunikációjának a biztosítását értjük. A rendszer mégsem adatközpont, működése teljesen decentralizált, senki nem irányítja. Bárki bányászhat, ha az adott szoftvert speciális hardveren futtatja, a bányászprogram a tranzakciókat figyeli, igazolja vissza, bizonyítja matematikailag. Rengeteg számítás kell hozzá, és mivel egyre többen bányásznak, folyamatosan nő az energiafogyasztás és verseny. Igyekeznek környezetbarátabbá és hatékonyabbá tenni, és hiába átlátható a használat, attól még nem lesz „zöldebb”, a látványos eredmények ezen a területen még váratnak magukra. A megoldás túlmutat a kriptovalutákon, blokkláncon, pénzügyi technológiákon.

Szintén fontos, hogy a bányászat, kereskedés, tranzakciók stb. során a csalás majdnem teljesen kizárható, mert a csomópontok elutasítják az érvénytelen adatokat tartalmazó blokkokat (ezek az egymáshoz „láncolt” blokkok alkotják a blokkláncot.) 

A mai kriptovaluta-piac kiforrottabb és szabályozottabb, több az intézményi befektető, mint néhány éve, de teljes érettségről még nem beszélhetünk. A digitális csereeszközként, fizetőeszközként, a központosított bank- és digitális pénzrendszerekkel ellentétben, központi kibocsátó és ellenőrzés nélkül működő kriptovaluták mára elárasztották az online világot, négyezernél többet tartanak számon. Sok teljesen értéktelen, létezésükről is alig tudnak, egyesek viszont elképesztő népszerűségnek örvendenek támogatóik és a köréjük szerveződő közösségek körében.

A bitcoin mellett az ethereum, a litecoin, a cardano, a polkadot, a stellar, a chainlink, a binance coin, a tether, a monero és a 2017 augusztusában indult, az eredetitől elszakadt bitcoin cash a legismertebbek.

Frissítve: 2023. december 8.