Az elektronikus eszközök, mint például az okostelefonok, okostévék vagy a laptopok gördülékeny működéséhez kód kell. Annál az egyszerű oknál fogva, mert a kódolás teszi lehetővé az ember és ezek az eszközök közötti kommunikációt.
Mivel a számítógépek nem úgy kommunikálnak, mint a Homo sapiens, a kódolás fordításként funkciónál, a kód alakítja a gép által értelmezhető számsorokká az embertől jövő inputot. Mihelyst a komputer megkapja ezeket az üzeneteket, végrehajtja a bennük kijelölt feladatokat, például megváltoztatja a betűméretet és -típust, módosít a színükön, középre helyez egy képet stb.
A programnyelvek teszik lehetővé az utasítások gépi megértését. Az ember társadalmakhoz hasonlóan, programozók többféle programnyelvet használhatnak. A nyelv gép által érthető része a „bináris”, azaz a zérók és az egyek, az utasítások zérókra és egyekre történő átültetését fordítóprogramok hajtják végre. Minden egyes nyelvnek megvannak a csak rá jellemző megkülönböztető jegyei, ugyanakkor számos közös tulajdonsággal is rendelkeznek.
A fordítóprogram egy adott nyelven írt programot egy másik nyelv szabályaira, például gépi kódra fordít le. A forráskód általában magasabb szintű nyelv, míg a fordítás alacsonyabb szintű nyelvre történik.
Ezek a nyelvek garantálják, hogy számítógépek gyorsan és hatékonyan feldolgozzanak komplex információcsomagokat. Viszont, ha például valaki egytől tízezerig tartó véletlenszerű számsor elemeinek sorrendbe állítására ad utasítást, valószínűleg sok időbe fog telni, ráadásul a gép hibákat is vét közben. Szakemberek jelenleg tucatnyi programnyelvet használnak.
A számítógépes programnyelveket numerikus vagy alfabetikus kódok sorozatán keresztül fejlesztették ki. A nyelvek meghatározott műveletek végrehajtására utasítják a gépeket, és maga a kódolás kézikönyv használatához hasonlóan működik.
A programozó/fejlesztő feladatvégrehajtáshoz vagy a vizualizálás megvalósításához szükséges információkat és feladatokat leíró instrukciókat dolgoz ki. A számítógépek nagyon gyorsan átfutják a masszív kódolt kézikönyveket, és hajtják végre a honlapokat, alkalmazásokat vagy más számítógép-alapú technológiákat létrehozó utasításokat. Egy kép vagy szövegrész megjelenítéséhez, betűstílusok megváltoztatásához, elektronikus levelek megnyitásához stb. egyaránt szükségesek a kódolt kézikönyvben lévő utasítások.
A felhasználó ezeknek a kódolt instrukcióknak a közvetítésével kommunikál honlapokkal, appokkal. Maga a kód nem jelenik meg a kijelzőn, helyette a számítógép által kötelezően megjelenítendő szavakat, képeket látja.
A kódolással a gépek megtudják, milyen cselekvéseket kell végrehajtaniuk, hogyan kell elvégezniük feladatokat.
Alacsony szintű programnyelveknél az utasításokat zérók és egyek sorozatából álló bináris kód kommunikálja. A kódolt szekvenciában lévő minden egyes számjegy a komputer valamelyik kapcsolójához, a kapcsolók művelethez, együtt pedig az eszközt működtető többezer kapcsolóhoz kapcsolódnak.
Magasszintű kód esetében, a számítógépes kommunikációs folyamat az emberi nyelvhez hasonlóan működik, lehetővé téve, hogy programozók szimultán működtessenek komplett rendszereket. Ezek a programnyelvek emberi nyelvet is képesek számítógép által érthető bináris kóddá alakítani.
A számítógépes programozást valaha titokzatos és különleges tevékenységnek tartották, csak az akkori csúcs-kódolási képességekkel rendelkező kiválasztott kevesek értettek hozzá. Manapság nagyon sokan, munkakörökhöz már több nyelvet kell ismerni, egynek pedig az összes csínját-bínját kell tudni és persze használni is. Jelenleg leginkább a következő tizenkét nyelvet ajánlják elsajátítani: Javascript, Python, Go, Java, Kotlin, PHP, C#, Swift, R, Ruby, C és C++, Matlab, TypeScript, Scala.
Frissítve: 2023. december 27.