Hogyan hozzunk létre olcsóbban az elődjét teljesen háttérbe szorító új terméket, és hódítsuk meg vele a piacot, változtassuk meg tömegek életét? Nyilvánvalóan sok feltaláló töpreng ezeken a kérdéseken, de legtöbbjük nem jó helyen és nem jó időben akarja megváltani a világot. Talán nem is meglepő, hogy a fejlesztők leggyakrabban kezdők vagy „underground” figurák, és csak ritkábban befutott vállalkozások.

Utóbbiak azért ritkábban, mert termékeiket jól bejáratták már, és, ha kell, lépésről lépésre, keveset kockáztatva, és nem drasztikusan változtatnak rajtuk, vagy találnak valami egészen mást helyettük.

Evolúció és revolúció: a technológiai fejlődés, az új vagy szignifikáns mértékben feljavított funkciókkal rendelkező új megoldások hosszabb távon átalakítják az életünket. Rövidebb időintervallumban, egyes technológiák, termékek, szolgáltatások elterjedése teljesen felboríthat, diszruptív hatással lehet ipari szegmensekre.

A szakadás (diszrupció) jellemzői: az új megoldások berobbanásával nincs szükség az azonos funkciójú korábbi technikákra (például az LCD-monitorok után a katódsugárcsövesekre – CRT – sem volt), teljesen át kell alakítani a szabályozói környezetet, új piaci szereplők előtt nyílnak meg a kapuk, de egészen új problémák is megjelennek (a kvantumszámítógépek miatt meg kell változtatni a titkosítást stb.), sőt, országok kompetitív adottságai is megváltozhatnak.

A fogyasztók, az iparág és a kapcsolódó üzleti közeg másként funkcionálnak egy szakadás után, mint előtte.

Szinte előrejelezhetetlen, hogy mikor és mi idéz elő változást, az viszont relatíve pontosan felvázolható, hogy egy adott területen miért történhetnek komoly következményekkel járó változások. Ennek a megértése azért nagyon fontos befektetői szempontból, mert további paramétereket adhat az üzleti stratégia, esetleg új üzleti modellek kidolgozásához. Mindezek ellenére, mégis nehéz felkészülni ezekre a technológiákra, mert általában váratlanul és szélvészgyorsan robbannak be.

A múltban akkor történt szakadás, ha egy új technológia alacsonyabb áron ért el jobb teljesítményt, mint a megelőző, és a komoly teljesítményjavulás – legalábbis a korai befogadók számára – azonnal érzékelhető és természetesen vonzó volt. A kvarcórák például pontosabbak és előállítási költségük alacsonyabb, mint a mechanikusaké - gyors sikerük tehát indokolt volt.

A 20. század legmarkánsabb technológiai szakadásainak az elektromos szolgáltatások, az autó és a televízió számítottak.

A helyzet részben ma is hasonló, bár a diszrupció esetről esetre változik. Az LCD esetében nem a képminőség jobb, hanem a képernyő vékonyabb, mint a CRT-nél. A PC-k sem azért forgatták fel a számítógép-piacot, mert jobban teljesítenek a mainframe-eknél, hanem mert nagymennyiségben lehet értékesíteni őket. A PDA-k és a tabletek pontosan ezért nem váltak diszruptív technológiákká, az igazi szakadást ebben a szegmensben az okostelefonok és a viselhető kütyük jelentik.

Most, 2024 elején a mesterséges intelligencia és a kvantumszámítógép tűnnek a közeljövőt leginkább és döntő mértékben meghatározó, alakító diszruptív technológiáknak. 

Frissítve: 2023. december 27.