Változatos, tudományos és áltudományos módszerekkel (zacc, csillagok állása, tarokk kártya kontra szakértői panelek, számítógépes modellezés stb.) az emberiség ősidők óta kutatja a jövőt, személyek és intézmények idő előtt szeretnék megtudni, hogy mit tartogat számukra a sors.
A terület a 20. század első felében kezdett tudománnyá válni, mára teljesen elfogadott, az infokommunikációs technológiák egyrészt a vizsgálat tárgyaként, másrészt a vizsgálathoz szükséges technikai apparátusként, egyaránt kitüntetett szerepet játszanak benne.
A tudományos igényű jövőkutatás legelterjedtebb formája ma a jövőkép-készítés. Világszerte alkalmazzák, az előrejelzések az általánostól (például az információs társadalom technológiáinak fejlődése az Európai Unióban, Új-Zéland 2035-ben) az egészen speciálisig (például flamand élelmiszeripar, ír régészet), illetve egy-két speciális területet elemezve az egészre következtetve (például az európai ipar változása 2025-ig, speciális szektorokra fókuszálva) a legszerteágazóbb területeket érintik. Általában a rövidtávnak számító 3-5-től a középtáv 25-30 évig terjedő időintervallumra vonatkoznak. Ennél hosszabb távra már kockázatos, és inkább jóslás. Arthur C. Clarke szerint már öt évnél hosszabb távra sem lehet prognosztizálni.
Nemzetközi, nemzeti, regionális, vállalati szinten egyaránt egyre több a kockázati tényezőket figyelembe vevő stratégiai döntéshozást, tervkészítést, prioritások megfogalmazását, beruházásokat és projekteket megalapozó/előkészítő jövőkép.
A legbevettebb módszer forgatókönyv, gyakran több alternatív szcenárió elkészítése. A hajtóerő-elemzésre (amelyek lehetnek politikaiak, gazdaságiak, társadalmiak és technológiaiak, PEST) és a forgatókönyvírásra komoly szakmai előkészítés (módszertan kidolgozása, jövőbeli lehetőségek és szükségletek azonosítása, szakértői panelek, Delphi stb.) után kerül sor. Az alkotói folyamat általában a következő sorrendben megy végbe:
- stratégiai kérdések megfogalmazása,
- a változások hajtóerőinek azonosítása,
- legfontosabb trendek meghatározása,
- várható hatások és bizonytalanságok elemzése,
- a forgatókönyv logikájának, „szabályainak” kidolgozása,
- a forgatókönyv(ek) elkészítése.
Tanulságos, de egyelőre ritkán alkalmazott megoldás a fejlődés „normális” (business as usual) menetét drámai módon felborító, alig észlelhető, „gyenge” előjelekből (weak signals) kikövetkeztethető ún. wild card-ok bevezetése (ilyen volt például a 2008-as pénzügyi válság, az Iszlám Állam, vagy ma a Covid-19). Szintén nem gyakori, de érdekes kezdeményezés jövőbeli termékek megtervezése és értékesítése. Wild card-ok és terméktervezés egyaránt példák arra, hogy jövőkép-készítésre forgatókönyvek mellett más megoldások is lehetségesek.
Az Európai Unióban döntéshozó szervek és személyek – uniós és nemzeti szinten egyaránt – komoly jelentőséget tulajdonítanak a kontinensen több évtizedes múltra visszatekintő jövőkép-készítésnek. Gyakorlatilag az Unió összes államában léteznek ilyen jellegű törekvések; legnagyobb számban Németországban és a skandináv államokban, de Máltától kezdve Bulgáriáig, Lengyelországtól az uniós felvételt évek óta kérelmező Törökországig más államokban is komoly állami támogatásban részesülnek a foresight, vagy az azokat bevezető pilotkezdeményezések.
A szponzor szerepkört – a projekt volumenének függvényében – az Európai Unió és annak különböző szervezetei, az érintett államok, minisztériumok, regionális szervezetek, állami intézmények és magáncégek, ipari és akadémiai szereplők, általában többen töltik be.
Világszervezeteknél (ENSZ, UNIDO stb.) szintén bevett a jövőkép-készítés. Európából kilépve, az amerikai kontinensen, az Egyesült Államok és Kanada mellett – az utóbbi évtizedben – főként Brazíliában hódított teret. Az ázsiai országok közül az ötévente nagyszabású (többezer résztvevő bevonásával) tudományos-technológiai előrejelzést készítő Japán, a Japántól nem sokkal lemaradó Dél-Korea, a 2002-ben alapított világhírű „think tank”, a Mumbai-székhelyű Strategic Foresight Group jóvoltából India, valamint Szingapúr, Tajvan és Thaiföld, míg az afrikai kontinensen a Dél-afrikai Köztársaság számítanak a terület élenjárójának.
Frissítve: 2023. december 26.
