Napjainkban az arcfelismerés az egyik legközismertebb és legdinamikusabban fejlődő infokommunikációs technológia. Mindenkiről rendelkezésre áll könnyen hozzáférhető arckép (személyi igazolványban, útlevélben, munkahelyi beléptető kártyán), így forgalmi ellenőrzésnél, reptéren vagy online, okostelefon-használat engedélyezésekor, személyre szabott appoknál, a közösségi médiában mindennap használjuk a technológiát.

De rengeteget olvashattál is róla, és nem csak sci-fikben, hanem hírekben is, mert például az Egyesült Államok kormányai a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások óta óriási összegekkel támogatják az arcfelismeréssel kapcsolatos fejlesztésekkel, és más országok is hasonlóképp cselekszenek.

A változatos azonosítómódszerek között is kitüntetett jelentőségű és a közvéleményt mindenhol megosztó technológia beszivárgott a hétköznapokba, szaporodnak az alkalmazásai, széles körben terjed, leginkább biztonsági és megfigyelőrendszereknél, a nemzetbiztonságban és a büntetés-végrehajtásban használják.

 Eközben az egyéb biometrikus azonosítási technológiák (a szem íriszhártyája, hang, ujjlenyomat) is fejlődnek, de az arcfelismerő rendszerek hatékony működését még mindig sok tényező hátráltatja: póz, fényviszonyok, arckifejezés, öregedés, kalap. Jogosítványkép alapján személyazonosságot ellenőrizni előbb-utóbb rutin gépi faladat lesz, viszont mozgó tömegből mégis hogyan szűrjön ki valakit a szoftver?

A digitális arcfelismerő technológiák digitális fotóról vagy video-képkockáról kiválasztott arc-karakterjegyek (orr, szem formája, mérete, relatív pozíciója) adatbázissal való összevetésével, kapcsolódó mintákra találással automatikusan azonosít, hitelesít személyeket. A geometrikus megközelítés mellett a statisztikai módszer is bevett: az algoritmus számszerűsített pixelértékekre osztja a képet, amiket sablonokkal hasonlít össze. A legkorábbi sikeres rendszerek a kettőt részben társítva, a jellegzetes arcjegyeket, az azokból „tömörített” arcokat mintasablonok összekapcsolásával azonosították.

A 3D-technológiák térnyerése az arcfelismerést is megváltoztatta. 3D-s algoritmusok az emberi arc felületén található egyedi jegyek, például a szemgödör hajlatai, az orr, az áll feltérképezésével azonosít személyeket. Az arc formáját ezúttal a világítás változásai sem befolyásolják, így a 3D-s szenzorokkal és hőkamerákkal is működő módszer sötétben, illetve különböző szögeket használva is sikeresen alkalmazható. Például akkor is működik, ha 90 fokot váltva, profilból próbálkozunk.

Az egyre jobb felbontású képek lehetővé tették egy másik módszer, a klasszikus arcfelismeréssel remekül kombinálható bőr-textúra aprólékos elemzésének elterjedését. A bőr bármely apró részéről újabb kép hozható létre, amely további kisebb részekre bontható. Az algoritmusok, az összes vonallal, pórussal, ránccal együtt, mérhető matematikai terekké alakítják át ezeket.

A koronavírus-járvánnyal járó maszkhasználat miatt több cég igyekezett a maszkokhoz alkalmazni technológiáját, frissítették algoritmusaikat, amelyek arcokra photoshoppolt maszkokon gyakorolnak. Az igazi azonosításhoz azonban máig jobb az utcán, valósidőben készült felvételeket használni, amelyeken különféle szögekből örökítik meg például a maszkos tüntetőket. E képek nélkül rengeteg a hamis pozitív felismerés.

A hamis pozitívok miatt indult bűnvádi eljárások, a rosszul kiválasztott gyakorlóadatok okozta nem, bőrszín alapú részrehajlás, előítéletesség és elsősorban a személyes szféra (privacy) megsértése, a kínai típusú megfigyelőállamtól való félelem miatt a lakosság egyre bizalmatlanabb az egyébként rengeteg pozitív célra (terrorelhárítás, tömegrendezvények, kockázatos helyszínek biztosítása, kitiltott személyek azonosítása, veszélyeztetett állatok védelme stb.) is alkalmazott arcfelismeréssel. Egyes amerikai városokban (San Francisco, Boston) és máshol is betiltották a technológia közterületen történő hatósági használatát, az Amazon, az IBM és a Microsoft nem ad el több arcfelismerő rendszert a rendőrségnek.

A megoldás nyilván az arany középút lesz. Egyrészt, kár elpazarolni egy ígéretes technikát, másrészt személyi szféránkat sem tehetjük ki pluszveszélyeknek.

Frissítve: 2023. október 23.