Az ágens szó a köznyelvben változást okozó erőre, a kémiában a kívánt módosulást előidéző vegyi anyagra vonatkozik, régebben pedig üzleti, sőt politikai megbízott, azaz ügynök értelemben is használták. A számítástudományban szintén megvan a maga jelentése.    

Az informatika története során többször megváltozott a különböző szoftverkomponensek, szoftverek, gépi rendszerek értelmezése, tervezési, fejlesztési és működtetési módjuk. A világháló, majd a közösségi médiumok térnyerésével az információfeldolgozás jellege is átalakult, a gépek közötti kommunikációra, interakcióra tevődött át a hangsúly. E gépek aktiválásához nem kell mindig, és a jövőben még kevésbé szükséges emberi beavatkozás, mert automatizált alkotóelemeik is képesek rá.

Az egymáshoz alkalmazkodó, együtt fejlődő entitásoknak a szerveződése jobban hasonlít az élővilághoz, az emberi társadalmakhoz, mint az egyszerű számításokat végző programokhoz. Folyamatosan kommunikálnak egymással, interakcióik egyre hatékonyabbak.

Az IT egyik célja, az eredményesebb ember-gép, gép-gép kapcsolat megvalósításában kitüntetett szerepet játszik az 1990-es években indult ágenstechnológia. Az ágenseket többféleképpen próbálták már meghatározni, legközelebb talán akkor járunk a valósághoz, ha a környezetét érzékelőivel észlelő, beavatkozóival (aktuátoraival) megváltoztató, valamilyen szintű autonómiával rendelkező entitásokat értünk rajtuk.

E definíció értelmében három csoportba sorolhatók: biológiai (ember, kutya, macska stb.), fizikai, de nem élő (robot, drón stb.) és számítógépes (szoftver, alkalmazás stb.) ágenseket különböztetünk meg. A harmadik csoportba tartozók érzékelői bemenetekként például billentyűleütéseket, fájltartalmakat, hálózati adatcsomagokat fogadnak, környezetükbe pedig adatcsomagok küldésével, fájlok létrehozásával, képernyő-jelekkel avatkoznak be, módosítják azt. Bizonyos mértékű intelligencia, főként alkalmazkodó és tanulási készség nélkül nem tudnák sikeresen kivitelezni ezeket a tevékenységeket.

Jelenleg elsősorban az ember-számítógép interfészek hatékonyabb működéséhez járulnak hozzá az ágensek: honlapok látogatóival kommunikálnak, virtuális robotként csevegnek a felhasználókkal, animált fejekként végeznek többek között ügyfélszolgálati munkát, személyi asszisztensként tevékenykednek, és ugyan kezdetleges szinten, de a beszélgetőpartner érzelmeire is reagálnak. Ők az egyedül tevékenykedő, „magányos” ágensek, míg mások csoportosan, multi-ágens rendszerekként működnek.

Kezdetleges mesterségesen intelligens entitások; identitásuk és állapotuk huzamosabb ideig fennáll, funkcionál. Mivel közvetlen emberi és más beavatkozás nélkül tevékenykednek, a „magányosok” mindig rendelkeznek valamilyen szintű autonómiával. Bizonyos mértékig irányítják a cselekedeteiket, kontrollálják belső állapotukat.

Környezetükbe be vannak ágyazva, állapotaik csak azzal együtt értelmezhetők, ha kiemeljük őket, működésképtelenek. Érzékelik, és nemcsak reagálnak a változásokra, hanem kezdeményeznek is, célirányosan viselkednek. Ehhez elengedhetetlen, hogy rendelkezzenek, például az emberi felhasználóval való együttműködés képességével.

Mindezek a tulajdonságok és speciális architektúrájuk eredményeként az ágensek aktívabbak a hagyományos programoknál, jobban kiszolgálják a felhasználót.