Az ágens szó a köznyelvben változást okozó erőre, a kémiában a kívánt módosulást előidéző vegyi anyagra vonatkozik, régebben pedig üzleti, sőt politikai megbízott, azaz ügynök értelemben is használták. A számítástudományban szintén megvan a maga jelentése, ezért rossz a magyar nyelvű szakirodalomban terjedő „ügynök.” .    

Az informatika története során többször megváltozott a különböző szoftverkomponensek, szoftverek, gépi rendszerek értelmezése, tervezési, fejlesztési és működtetési módjuk. A világháló, majd a közösségi médiumok, az utóbbi években pedig a mesterséges intelligencia térnyerésével az információfeldolgozás jellege is átalakult, a gépek közötti kommunikációra, interakcióra tevődött át a hangsúly. E gépek aktiválásához nem kell mindig, és a jövőben még kevésbé szükséges emberi beavatkozás, mert automatizált alkotóelemeik is képesek rá.

Az egymáshoz alkalmazkodó, együtt fejlődő entitások szerveződése jobban hasonlít az élővilághoz, az emberi társadalmakhoz, mint az egyszerű számításokat végző programokhoz. Folyamatosan kommunikálnak egymással, interakcióik egyre hatékonyabbak.

Az IT egyik célja, az eredményesebb ember-gép, gép-gép kapcsolat megvalósításában kitüntetett szerepet játszik az 1990-es években indult ágenstechnológia. Az ágenseket többféleképpen próbálták már meghatározni, legközelebb talán akkor járunk a valósághoz, ha a környezetét érzékelőivel észlelő, beavatkozóival (aktuátoraival) megváltoztató, valamilyen szintű autonómiával rendelkező entitásokat értünk rajtuk.

E definíció értelmében három csoportba sorolhatók: biológiai (ember, kutya, macska stb.), fizikai, de nem élő (robot, drón stb.) és számítógépes (szoftver, alkalmazás stb.) ágenseket különböztetünk meg. A harmadik csoportba tartozók érzékelői bemenetekként például billentyűleütéseket, fájltartalmakat, hálózati adatcsomagokat fogadnak, környezetükbe pedig adatcsomagok küldésével, fájlok létrehozásával, képernyő-jelekkel avatkoznak be, módosítják azt. Bizonyos mértékű intelligencia, főként alkalmazkodó és tanulási készség nélkül nem tudnák sikeresen kivitelezni ezeket a tevékenységeket.

Jelenleg elsősorban az ember-számítógép interfészek hatékonyabb működéséhez járulnak hozzá az ágensek: honlapok látogatóival kommunikálnak, virtuális robotként csevegnek a felhasználókkal, animált fejekként végeznek többek között ügyfélszolgálati munkát, személyi asszisztensként tevékenykednek, és ugyan kezdetleges szinten, de a beszélgetőpartner érzelmeire is reagálnak. A mesterségesintelligencia-forradalom a nagy nyelvmodellek és a generatív MI fejlődésével felgyorsította, új dimenzióba helyezte, gazdagította ezeknek az entitásoknak a tevékenységét.

Ők az egyedül tevékenykedő, „magányos” ágensek, míg mások csoportosan, multi-ágens rendszerekként működnek.

Kezdetleges mesterségesen intelligens entitások; identitásuk és állapotuk huzamosabb ideig fennáll, funkcionál. Mivel közvetlen emberi és más beavatkozás nélkül tevékenykednek, a „magányosok” mindig rendelkeznek valamilyen szintű autonómiával. Bizonyos mértékig irányítják a cselekedeteiket, kontrollálják belső állapotukat.

Környezetükbe be vannak ágyazva, állapotaik csak azzal együtt értelmezhetők, mert ha kiemeljük őket a közegből, működésképtelenek. Érzékelik, és nemcsak reagálnak a változásokra, hanem kezdeményeznek is, célirányosan viselkednek. Ehhez elengedhetetlen, hogy rendelkezzenek, például az emberi felhasználóval való együttműködés képességével.

Mindezek a tulajdonságok és speciális architektúrájuk eredményeként az ágensek aktívabbak a hagyományos programoknál, jobban kiszolgálják a felhasználót.

Frissítve: 2025. június 18.