Oktatási intézmények, hírmagazinok, áruházak honlapján többször találkozunk „beszédes” virtuális asszisztensekkel, az adott témában tájékoztatást nyújtó, hasznos adatokat szolgáltató „fecsegő robotokkal”, chatbotokkal. A generatív mesterséges intelligencia térnyerésével, különösen az OpenAI ChatGPT-je miatt ma az egyik legnépszerűbb infokom technológiának számítanak.

A chatbot az embert és a vele való közvetlen érintkezést helyettesítő, humán partnerével szöveges vagy szöveg-beszéd alapú kommunikációt folytató szoftveralkalmazás, általában szórakoztató felugró fej; olyan, mintha egy rajzfilmből bukkanna elő. A szó a ChatterBot rövidítése; először a Verbot (Verbal Robot) beszélgető-programot fejlesztő Michael Mauldin használta 1994-ben.

Már a ChatGPT diadalútja előtt isa, a Microsofttól a Facebookig, sok infokom cég használta a technológiát, a Skype-on botok segítenek például hotelszobát és repjegyet foglalni, mások a virágrendeléstől az időjárás-jelentésig szolgáltatnak hasznos infókat, a generatív MI-vel pedig a legáltalánosabb témákról beszélgethetünk velük. Kisebb cégek szintén fejlesztik saját botjaikat, egész iparág alakultki körülöttük.

Egyes botok kétoldalú interakció helyett, például hírügynökségek oldalain röviden összefoglalnak történeteket. Bevásárló botok szöveg helyett inkább egy csomó terméket kínálnak fel, rájuk klikkelünk, mire opciók közül válogathatunk stb. Az interakció üzenetküldő ablakban zajlik, de beszélgetésre nem emlékeztet, és ezeknél a típusoknál nem is fontos, hogy emlékeztessen rá, mint ahogy az sem számít, hogy a beszélgető vagy nem beszélgető chatbotnak kidolgozott személyisége legyen.

Történetük a mesterségesintelligencia-kutatás korai szakaszában, az 1960-as években kezdődött. Az első, az MIT-s (Massachusetts Institute of Technology) Joseph Weizenbaum által fejlesztett ELIZA tizenkét évvel az MI-tesztet – a Turing-tesztet – kitaláló Alan Turing halála után, 1966-ban mutatkozott be a szobaméretű IBM 7094-en.

Tervezője a terápiás célokra ideálisnak tartott, pácienseit aktívan hallgató pszichoanalitikusokból kiindulva, a lélekgyógyász szerepét osztotta rá. A Doktornak hívott bot kulcsszavakat keresett partnerei mondataiban, szövegkörnyezetüket vizsgálta, és ha nem talált ilyeneket, általános töltelékszöveggel reagált, bármikor feltehető kérdésekkel felelt. Ha igen, a kijelentő mondatot alakította át kérdővé. Annyira megtévesztette pácienseit, hogy többen hitték: valódi pszichológussal konzultálnak.

Az 1980-as évektől egyre gyakrabban tűntek fel a sokáig csak a természetesnyelv-feldolgozáshoz kapcsolódó beszélgető-programok, Turing-tesztek közkedvelt vizsgaalanyai. Jellemzően egy-egy témakörre specializálódtak, az általánosabb rendeltetésűek pedig felsültek. A legátütőbb sikert a korai 2000-es években az AOL Instant Messenger és a Windows Live Messenger (a korábbi MSN) hálózatokon futó SmarterChild érte el. Gyors volt, könnyen lehetett kezelni, arányosan integrálta az emberi interakciót és a gépi pragmatizmust.

A jelen egyik felhasználói trendje, hogy sok appot letöltünk, de viszonylag keveset használunk, mert egyre kevesebben akarnak egyedi alkalmazást virágvásárlásra, hírolvasásra stb. Minél integráltabb egy app, annál többen élnek vele. Minél kevésbé „szeparált”, minél jobban integrálhatók bele botok, annál komplexebb, több problémával birkózhatunk meg egy platformon, valószínűbb a siker.

A big data, a természetesnyelv-feldolgozás és a gépi tanulás fejlődése, a nagy nyelvmodellek, a felhőszámítás-alapú adattárolás, a növekvő számítási kapacitások, a virtuális asszisztensek elterjedése, a velük folytatott kommunikáció mindennapossá válása kedvez a chatbotoknak, és mindez a mélytanulás új lehetőségeivel kiegészülve tette lehetővé a ChatGPT- vagy a Bard-szerű rendszerek létrejöttét.

Frissítve: 2023. október 24.