A kvantumszámítások mellett az infokommunikációs technológiák más ágazatai szintén emberi szemmel nem látható mérettartományban működnek.

A folyamatos tudományos-technikai forradalom következtében szinte naponta szembesülünk elképesztő új szerkezetekkel. Csodát mégse várhatunk tőlük, mert a lét minőségét ugyan megváltoztatják, az alapjait azonban nem.

Viszont eljött azoknak a technikáknak az ideje, amelyek erre is képesek. Egyikük, a nanotechnológia, ha széles körben elterjed, az első „összeszerelő molekuláris gépekhez”, a fehérjéket felépítő riboszómákhoz hasonló változásokat idézhet elő. Ha gépeken ugyanis az általuk alkalmazott erőt speciális cél érdekében, előre meghatározott módon átalakító, továbbító és irányító rendszereket értünk, akkor a meghatározás a riboszómákra és a molekuláris szerkezetekre egyaránt érvényes.

Ezzel a szemléletváltozással párhuzamosan, egyre elfogadottabbá vált a technológiák két csoportba osztása.

Az első, a hagyományos (és érvényben lévő) tömegtechnológia az atomokat és a molekulákat nem külön egységekként, hanem az egységek tömegeként kezeli. Hiába csökken az áramkörök mérete, a legkisebb mikroszámítógép is atomok sokaságából áll.

A másik módszer az emberi szemmel láthatatlan molekuláris szintig, az atomokig megy le; minden egyes atomot és molekulát önálló egységként kezel, teljes ellenőrzés alatt tartja, tökéletes precizitással módosítja őket. Biológiai modellt követ; lényege, hogy a dolgokat belülről kifelé, és nem kívülről befelé haladva kell létrehozni.

A nanotechnológia a második csoportba tartozik. Az anyag 1 és 100 nanométer közötti, kvantumjelenségek által meghatározott tartományban történő módosításáról van szó (a milliméter a méter ezred-, a nanométer milliárdod része, egy nanométer négy atom.) Gyűjtőkategória, az ezen a szinten történő összes technológiára, alkalmazásaikra és tudományterületekre vonatkozik: organikus kémiára, molekuláris biológiára, energiatárolásra, a félvezetők fizikájára, mikrogyártásra, molekuláris tervezésre, anyagtudományra.

Alacsony költségen állítja elő a legkülönbözőbb, molekuláris pontosságú szerkezeteket.

A technológia egyik alkalmazási területe, a nanoelektronika változatos eszközöket és anyagokat fed le. Közös jellemzőjük, hogy pirinyó méretük miatt az atomok közötti interakcióikat és kvantummechanikai tulajdonságaikat behatóan kell tanulmányozni az előállításukhoz. A molekuláris/félvezető hibrid elektronika, az egydimenziós szilícium nanohuzalok és szén nanocsövek, vagy a fejlettebb molekuláris gépek mind idetartoznak.

A szilícium tranzisztorok méretének folyamatos csökkenésével, 2019-ben jutottunk el a 10 mikrométer és 10 nanométer közötti mérettartományba, 2021-ben az IBM pedig már két nanométeres chipet jelentett be. Egyértelmű, hogy a jelen és a közeljövő infokommunikációs fejlesztései nanotechnológia nélkül elképzelhetetlenek.

Több más területhez hasonlóan, a nanotech szintén felvillant sci-fi távlatokat (is). Az élő szervezetek molekuláris szinten alkalmazott cselekedeteinek (szállítás, másolás, elfogás stb.) gépi megvalósítói, a nanorobotok vagy nanobotok a jövőben például rakétahajtóműveket gyárthatnak, összességében pedig az élet szinte minden területét képesek átalakítani. Bármit ki tudnak elemezni, atomról atomra felépíteni, és programozhatók lesznek arra is, hogy testünkbe juttatva – lokalizálva és el

távolítva az elpusztult anyagot – meggyógyítsák a beteg sejteket, leszámoljanak a kórokozókkal, és közben semmit nem érzékelünk belőlük. De ha kell, vírusnagyságú idegsejteket is tanulmányoznak, amellyel újabb lökést adnak a mesterségesintelligencia-fejlesztéseknek.

Frissítve: 2023. augusztus 6.