Az egyik legdinamikusabban fejlődő és még annál is gyorsabban terjedő, nagyon népszerű technológia – gyerekektől idősekig, szinte mindenki élvezi, és a fényképezés miatt mind többen érezzük a sajátunknak a drónokat.
Általában magányosan repkedő, repülés közben fényképező távirányított játékok vagy pilóta nélküli katonai légi járművek jutnak eszünkbe róluk. Egyelőre és csak rövid ideig, mert a kép hamar megváltozik. Folyamatosan bővítik őket mesterséges intelligenciával, sokan miniatürizálódnak, egyesek rajokban végzik szertágazó tevékenységüket.
A drónok nem újkeletű ember nélküli légi járművek, a katonai repülésben az 1960-as évek óta használnak ön- vagy távirányítással, általában a kettő valamilyen kombinációjával működő, pilóta nélküli légi eszközöket. Eleinte ember számára nehezen megközelíthető terepek megfigyelése, túl veszélyes feladatok kivitelezése hárult rájuk, idővel viszont beszivárogtak a mindennapokba.
A 2010-es évek folyamatos drónforradalmát mi sem szemlélteti jobban, mint hogy civil célokra már sokkal többet alkalmaznak. A kereskedelmi drónok nemzetközi piacának jelentős részét a senzseni székhelyű gyártó, a DJI uralja.
Légtereinkben egyre gyakrabban tűnnek fel, változatos érzékelőkkel felszerelve, orvosi műszerektől, gyógyszerektől az élelmiszerekig különféle, idővel bármilyen áruk szállítására, mezőgazdasági célokra és persze változó indíttatású légi felvételek készítésére alkalmazzák őket. Előbb-utóbb személyfuvarozásra is beválnak, és nagyvárosaink légterében varázsszőnyegként repkednek majd tetőről tetőre a szerencsés utasokkal.
Az élővilág egyik legkülönösebb lényétől, a denevértől ellesett lépésekkel drónok közelebb kerülnek az önnavigációhoz, azaz emberi segítség nélküli tájékozódáshoz. A visszhang alapján történő tájékozódás általában arra vonatkozik, hogy valaki kiabál egyet, aztán detektálják a hanghullámok visszafelé tartó útját, hogy megzavarta-e őket valami, vagy sem. Ha igen, a denevérek például rögtön tudják, hogy élelem vagy akadály van a közelben. Az így működő drónok a hanghullámok visszaverődési (visszhang) és minden egyes mikrofonba való „visszatérési” idejének mérésével képesek nagyjából pontos térképet készíteni környezetükről, hogy tudják, hogyan hagyjanak el zárt tereket, és közben az ütközéseket is elkerüljék.
A filmkészítésből szintén kiveszik a részüket. Légi képeket és videókat eddig is tonnaszámra készítettek, de ma már egyes algoritmusokkal a légi járművek irányítóiktól függetlenül, rendezői specifikációkat megvalósítva rögzíthetnek jelenetekről jó minőségű felvételeket. A képi paramétereket repülés előtt határozzák meg, kijelölik a pontos útvonalat, az irányváltásokat a globális helymeghatározó rendszer (GPS) szenzoradatainak felhasználásával másodpercenként sokszor újraszámolják. A laptopon futó algoritmus rádiókapcsolatban áll az akadályokat automatikusan elkerülő és azonosító drónnal. Ezek a gépek multifunkcionálisak, mert filmgyártás mellett máshol is bevethetők: sportközvetítéseknél, ipari létesítmények, például szélturbinák hibáinak kivizsgálásánál, egészségügyi eszközök biztonságos sürgősségi szállításánál stb.
Drónok egyidejű szinkronizálásával, mindegyik úgy programozható, hogy pontosan a rendezői óhajnak megfelelő felvételt készítse el.
Ezek a gépek, ha kell, rajként is funkcionálnak – mint egyes madárcsoportok –, tehát nemcsak egyénileg, hanem csapatban is elboldogulnak a világban, koordinálják cselekedeteiket és hamarosan a szabadidős tevékenységektől a gazdaságig, és természetesen a hadviselésig, a lét szinte minden szegmensére óriási hatással lesznek. Életet menthetnek, életet olthatnak ki.
A drónrajok működése az MI-ből ismert és az élővilágból ellesett mintákat (madár-, hal-, hangya-, termeszcsoportokat stb.) követő rajintelligencián alapul. A rendszerek központi irányítás nélkül működnek, az egymáshoz közeli egyedek helyi interakcióiból önszerveződő egész alakul ki. Ismerik egymás tevékenységét, és így képesek egységesen cselekedni. Mindegyik önállóan pozícionálja magát, de formációban repülnek. Érvényes rájuk a klasszikus szabály: az egész több a részek összességénél.
A számítógépek és a robotok mellett jelenleg a drónok – lényegében az első széles körben alkalmazott mobil robotok – a digitális technológiában rejlő lehetőségek legmarkánsabb fizikai megjelenítői. Viszont, mivel nem digitális, hanem nagyon is valós közegben tevékenykednek, a potenciál kiaknázása jócskán függ az örök viták tárgyát képező szabályozástól.
Frissítve: 2023. december 26.