A Neumann Társaság blogja az informatika, robotika legmenőbb témaköreiről – újszerű megközelítésben.

Kvantumugrás

Kvantumugrás

Humanoid robotok

2020. szeptember 30. - ferenck

Ha a valóságban talán nem, de mozivásznon majdnem mindenki látott már emberre hasonlító, két lábon járó humanoid robotot. A sci-fi filmek túlnyomó többségében ők a robotok, közülük is különösen a ma már bőszerű anyagokból készülő androidok úgy beszélnek, cselekednek, sőt, általában éreznek is, mint mi (mármint a tudományos-fantasztikumban).

A valóságban egyelőre messze járunk a filmekben látottaktól. A döbbenetes szenzorarzenállal felszerelt humanoidok mesterséges intelligenciája meg sem közelíti a Homo sapiensét, de csekélyebb értelmi képességű állatokét sem.

Mire jók akkor ezek a szerkezetek?

Fejlesztésüket gyakorlati célok mozgatják, például azért hasonlítanak ránk, mert ember által készített eszközökkel kell dolgozniuk, általunk kialakított környezetekkel és egyre inkább velünk kell valamilyen szintű interakciókat folytatniuk, például idősekre vigyáznak. A média- és a szórakoztatóiparban szerepelnek, az oktatásban segédkeznek, vagy az egészségügyben dolgoznak, mint ahogy a Covid-19 első hulláma alatt egy budai magánklinikán előszűrést és tájékoztató végzett Pepper

Egyértelmű, hogy ha a humanoidok „életében” ennyire fontosak az ember-gép kapcsolatok, akkor jobb, ha hasonlítanak ránk, mert könnyebben befogadjuk őket.   

Munkavégzés és kommunikáció mellett készülhetnek tudományos, kísérleti jelleggel is, többek között a két lábon történő helyváltoztatás, a mozgás vagy az emberre jellemző más tulajdonságok tanulmányozására.

humanoidd0.jpg

Általában van felsőtestük, két karjuk és lábuk. Egyesek csak ennyiből állnak, torzóként töltik be rendeltetésüket, például recepciós munkát. Majdnem mindig van fejük, bár ez sokszor csak űrhajós-sisakféle szerkezet. Az egyik leghíresebb humanoid, a Honda Asimója kifejezetten a Holdon járó asztronautákra emlékeztet.

Más robotokkal összehasonlítva, lábuk (már amelyiknek van) egyelőre nem annyira ügyes, mert ugyan jönnek-mennek, látványelemként, ha kell, futnak vagy táncolnak is, viszont néhány kivételtől, például a Boston Dynamics másodikgenerációs Atlasától (2016) eltekintve, túl lassan mozognak. A mentési műveleteknél, veszélyes környezetben, változatos terepeken bármikor bevethető Atlas lehet a mérföldkő, a vízválasztó.

Az emberi arc, a szemek és a száj, arckifejezések és -mozgások pontos utánzása, androidok építése a legnehezebb feladat. Ezen a területen hagyományosan Japánban, majd Dél-Koreában, de az utóbbi évtizedekben már az Egyesült Államokban is értek el kimagasló eredményeket.

Jelenleg a texasi eredetű, 2013 óta Hongkong-székhelyű Hanson Robotics műhelyében készülnek a legélethűbb emberutánzatok (Einstein, Philip K. Dick). 2016-os Sophia androidjuk világhírűvé vált, szerepelt a Cosmopolitan címlapján, randevúzott Will Smith-szel, rengeteg televíziós fellépése volt, megkapta a szaúdi állampolgárságot. Gondosan tervezett programok (beszédfelismerés, szájszinkronizálás, mozgáskoordináció) jóvoltából beszélget, énekel, sétál, táncol, játszik, figyeli és követi az arcokat, vicceket mesél stb.

humanoidd4.jpg

Hollywoodban színészként is gondolnak rájuk; az első, Erica 2021-ben debütált. Japán tudósok fejlesztése, és nem véletlenül – a korábban szinte csak ipari alkalmazásokban gondolkozó nyugati, elsősorban észak-amerikai világ ugyan felzárkózott, de a humanoid robotikában azért változatlanul a kelet-ázsiai szigetország a világelső.

 

Frissítve: 2023. július 26.

A bejegyzés trackback címe:

https://kvantumugras.blog.hu/api/trackback/id/tr8216221220

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása