Egyre többet hallunk az már intelligens otthonról, internetes kapcsolattal rendelkező jégszekrényekről, vagy rajtunk lévő „okos” tárgyakról. De miért is hasznosak ezek a technológiák?
Szűkebb és tágabb környezetünk infokommunikációs képességekkel rendelkező tárgyai óriási hálózatokban kapcsolódnak össze. Hálózataik gigantikus rendszert alkotnak – ez a rendszer a dolgok internete (Internet-of-Things, közismert rövidített formában IoT).
A világháló túlnőtt a számítógépeken, az okostelefonokon, a tableteken, mára szinte az összes tárgyba „beleköltözött.” A városi közlekedéstől a környezetvédelemig, az egészségügytől a háztartási berendezésekig és a mezőgazdasági alkalmazásokig, az élet minden területét behálózzák ezek az „okos tárgyak.”
Az IoT hálózat alkotóelemei, például az érzékelők (szenzorok) tőlünk, emberektől függetlenül végzik napi munkájukat: adatokat gyűjtenek, továbbítanak és egyre gyakrabban már fel is dolgoznak. Beágyazott számítási lehetőségeik miatt minden egyes alkotóelem azonosítható, önálló IP-címe van (a hálózati azonosítás ezzel az internetprotokoll-címmel történik). A kapcsolódások nyolcvan százaléka három technológiához kötődik. wi-fi, Bluetooth, mobil megoldások (2G, 3G, 4G, 5G, LTE-M, NB-IoT).
Az állapotukról tájékoztatást adó, a környezettel interakciókat folytató parányi műszerek felderítik és mérik személyek helyváltoztatását, hőmérsékletet, fényviszonyokat stb. A hűtőszekrénytől, egészségi állapotunkat figyelő eszközöktől, állatokba ültetett chipektől kezdve az intelligens otthon vagy a parkoló kütyüiig a „buta” tárgyakat ők alakítják át adatokat létrehozó „dolgokká.”
Nélkülük nem fejlődhetnének ezek a tárgyak például lakásunkat automatizáló, életünket kényelmesebbé tevő információs hálózatokká. Ebben az ember nélküli hálózatban tényleg minden mindennel összefügg.
Az épülő-bővülő rendszer irdatlan mennyiségű egységből, jelenleg több tízmilliárd szenzorból, közel 17 milliárd végpontból áll, és a növekedés mértéke hónapról hónapra egyre drasztikusabb. 2027-re 29 milliárd IoT-kapcsolat várható, 2030-ra a globális piac 12,5 billió dollárosra bővül.
Az eredetileg a rádiófrekvenciás azonosítást (RFID) és az internetet közös nevezőre hozó IoT különféle technológiai folyamatokat, trendeket köt össze:
- elektronikus készülékek méretcsökkenését,
- a beágyazott rendszerek és az érzékelők elterjedését,
- vezeték nélküli kapcsolódást,
- folyamatosan növekvő adattárolási kapacitásokat,
- az elemek élettartamának bővülését.
És mindez mire jó nekünk?
A dolgok internete könnyebbé teszi a hétköznapokat, a háztartásoknak energiát spórol, hatékonyabb vele a közlekedés, a hulladékkezelés stb. Szinte végtelen lehetőségek tárházát nyitja meg, a szenzorok folyamatos adatgyűjtése viszont komoly biztonsági problémákat is felvethet.
Speciális változata, az „üzleti dolgok internete” (Internet of Business Things, IoBT) a vállalati világ adatait összegyűjtve, folyamatok hatékonyságát növeli, átláthatóbbá tesz cégeket.
Frissítve: 2023. július 9.
